Lengyelország vasárnap többet választ, mint elnököt. Bármi megtörténhet a lengyel elnökválasztás második fordulóján: a két jelölt támogatottsága közötti különbséget a közvélemény-kutatók a statisztikai hibahatáron belül mérik.
A nemzeti konzervatív oldal jelöltje, Andrzej Duda jelenlegi államfő és az ellenzék jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói polgármester más jövőképet vázolt fel a lengyelek előtt. Az ellenzéki narratíva szerint az autoriter kormányzás után visszatérés lehet a jogállamisághoz, a kormányzati szerint pedig egy liberális irányváltás veszélyeztetné a jóléti eredményeket és a nemzeti érdekek védelmét.
Lesz-e politikai fordulat a jövő héttől Lengyelországban? Mik voltak az elnökválasztási kampány húzós ügyei?
Vendégünk: Mitrovits Miklós polonista, történész.
Lengyelországban nincs szuverenitásvédelmi hivatal, nincsenek helyi Lánczi Tamások, akik most már titkosszolgálati jelentésekkel felvértezve vegzálhatnának különféle, nekik nem tetsző szervezeteket.
Mint ismert: a Radosław Sikorski vezette lengyel külügyminisztérium éles diplomáciai támadást indított Magyarország ellen.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
A korábbi minisztert lenyűgözték Orbán Viktor döntései.
Ismét főszerepben az illegális migráció.
Újra egymásra találtak Brüsszelben a baloldali politikusok.
Az ötven év körüli férfi a kórház kápolnájában vetett véget az életének.
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
